Paddi Apartman

Nevezetességek Pathon

A szent Vendel római katolikus templom

Egyhajós templom, eredetileg kőből épült a 13. században. A 18. század első harmadában lett felújítva és 1776-ban barokk stílusban lett átépítve. A templom kisebb átépítései voltak még a 19. század felében, a 20. század elején és az 1965-ös árvíz után. A templom 2002-ben lett rekonstruálva. Templomunk védőszentje szent Vendel, aki a pásztorok, szarvasmarhatenyésztők és a mezőgazdászok patrónusa.

A Lurdi barlang

Épült 1933-ban, a következő ima-felirattal: „Szűzmária, drága liliomszál, könyörögjél érettünk drága szent fiadnál. Remegő szívvel sóhajtunk feléd: Oldozd le rólunk a bűn kötelét!”

Turul emlékmű

Emlékmű az I. és II. világháború áldozatainak: az iskolaparkban kapott helyet.

Nevezetességek Komáromban

Erőd

Komárom újkori erődítményrendszere a katonai objektumok sorában páratlan épületegyüttesnek számít, jelentősége Szlovákia és Magyarország határain is túlmutat. A XIX. században az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb és legerősebb védműve volt. Az Újvár nyugati bástyájának csúcsán, a “Kőszűz” szobra alatt felirat olvasható: NEC ARTE NEC MARTE (Sem csellel, sem erővel). E szavak tökéletesen jellemzik a maga korában egyedülálló, bevehetetlen erődítményrendszert. Az Öreg- és Újvár építésének története Komárom az őt körülölelő folyóknak és mocsárvilágnak köszönhetően már az ókorban is jól védhető terület volt. A régészeti leletek a kelták, rómaiak és avarok jelenlétét tanúsítják. A mai Öregvár területén a X. században zajló erődítési munkálatokról elsőként Anonymus ír a Gesta Hungarorumban. Valószínűleg földvár állott itt, melyet keletről a Vág-Duna, délről a Duna, nyugatról pedig a két folyót összekötő vizesárok védett. További infó >>

A Városháza épülete

A neoklasszicista építészeti stílus legjellegzetesebb emléke Komáromban a Városháza épülete. A korábbi, egyemeletes barokk városháza 1718-1719-ben épült, melyet 1725-ben átalakítottak és cseréppel fedtek be. Ezt az épületet azonban az 1763. évi földrengés romba döntötte. 1766-ban épült újjá, majd 1767-ben felépült rézzel fedett tornya is, melynek tetején a Habsburg-birodalom jelképét - a hatalmas, pléhből készült kétfejű sast - helyezték el. 1848-ban tűzvész áldozatává vált az épület, melyet fel kellet újítani. 1875-ben kétemeletes épületté alakították át Gorstenbergen és Arvé építészek tervei alapján. További infó >>

Európa-udvar

“...Az Európa-udvar létrejöttét kettős igény motiválta: a hagyománytisztelet és a korszerűség olyan jövőbe mutató összehangolása, amely már egy európai mércével is mérhető színvonlat kínál. Az otthonosság légkörét teremti meg a város szívében, a polgári életérzés milijőjét..., amely mint igény, a háború utáni éra kezdetével, a polgárosodás mintegy negyvenéves cenzúrája alatt két nemzedék szemléletéből kitöröltetett...” További infó >>

Tiszti pavilon

A Klapka tér délkeleti sarkában látható a Tiszti Pavilon 1858 - 63 között emelt hatalmas U alakú épülete, oromzatán I. Ferenc József jelmondatával (VIRIBVS VNITIS – Egységben az erő). Egykor a helyőrség tisztjei és családjaik laktak benne, elülső részében pedig tiszti kaszinó működött. Ma a volt kaszinó felújított terme a város reprezentatív díszterme. Udvarát a két Komárom által közösen megpályázott PHARE CREDO alapból 1999 - 2000-ben felújították és Csémy Olivér komáromi műépítész tervei alapján átrendezték, hátsó részében szabadtéri színpad épült. Az udvar közepén látható híd a kettészelt város két részének együttműködését jelképezi.Az udvaron helyezték el Selye János mellszobrát is.

A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma

A Szent András templommal szemben álló algimnázium üresen álló épületét 1913 februárjában-márciusában lebontották. Helyén a Jókai Egyesület állami támogatással – Hültl Dezső budapesti műegyetemi tanár historizáló tervei szerint, Nagy Mihály komáromi építész vezetésével – felépíttette a múzeumnak, a vármegyei könyvtárnak és a városi levéltárnak otthont adó Kultúrpalotát. Építése 1913. március 27-én kezdődött, ünnepélyes alapkőletételére május 4-én, felavatására pedig 1913. november 29-én került sor. A múzeum nagytermében hangversenyeket rendeznek, s itt látható az intézmény képzőművészeti gyűjteményének legszebb festményeit bemutató állandó tárlat. A kiállított képek közül külön említést érdemel Feszty Árpád (1856 – 1914) nagyméretű, hányatott sorsú pannója, a Bánhidai csata, amelyet a festő Komárom vármegye megrendelésére készített a millennium alkalmából, s a honfoglaló magyarságnak a morva-szláv sereggel vívott bánhidai ütközetét ábrázolja. További infó >>

Szent András templom

A Nádor utcán található az utca és a város domináns épülete, a Szent András- templom. Az első templomot,amelyről bizonyossággal állítható, hogy a mai Szent András-templom helyén állt, a jezsuiták építették 1674 és 1677 között (korábban már állt a középkori város területén egy Szent András-templom, valószínűleg az Öregvár bejáratához közel). Órával ellátott magas tornyát - melynek tetején egy rézgömb fölött Szt. András apostol kétméteres vasból készült alakját helyezték el - a város őrtoronyként használta. A templom körül katolikus temető volt. A 18. század elején, amikor Komárom az ország egyik legnépesebb városává fejlődött, a városi tanács elhatározta, hogy az immár szűknek bizonyuló templom tőszomszédságában egy új, nagyobb templomot emel. 1719-ben elkezdődött a tervezgetés, s 1723 június 28-án letették az új Szent András-templom alapkövét. További infó >>

A szentháromság szobor

A Klapka tér keleti oldalán látható a város legrégibb köztéri szobra, a barokk Szentháromság-szobor. A fogadalmi szobrok közé tartozik, melyek számos közép-európai város terein megtalálhatók. Keletkezése a Rákóczi - szabadságharc komáromi eseményeihez (a szobor bal oldalán olvasható felirat szerint) és az 1710 - 1711. évi pestisjárványhoz (a szobor jobb oldalán olvasható felirat szerint) kötődik. A ma is álló szobor alapkövét 1714. február 2-án tette le a jezsuiták komáromi házfőnöke, az elkészült szobrot is ő szentelte fel 1715-ben, Szentháromság vasárnapján. További infó >>

Klapka György szobra

A városháza bejárati kapujának tengelyében, az épülettől 28 méterre áll a város hős védőjének, Klapka György tábornoknak a szobra, Róna József /1861-1939/ budapesti szobrászművész alkotása... A szobrot eredetileg is a városháza előtti téren avatták fel 1896.november 15-én. Az eredeti kőtalpazat a komáromi vár bástyáját jelképezte, melyre a tábornok és a honvédek vitézségét jelképezö, harci zászlón álló bronzoroszlán állt . A talpazat déli oldalára a tábornok nevét, északi oldalára a " Komárom hös védőjének a nemzeti kegyelet 1896" feliratot vésték. A talapzat keleti és nyugati oldalára a tábornok nevezetes csatáinak helyét: "Kápolna - Isaszeg 1848-49" illetve "Nagy Salló-Komárom 1848-49" -megörökítő feliratok kerültek. A szobrot körülvevő díszes vasrácsozat 1897 őszén készült el.

Jókai Mór szobra

Jókai Mór bronzból készült ülőszobra a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának udvarán található. Az írót korhű viseletben ábrázoló szobor Berecz Gyula komáromi születésű szobrászművész alkotása. (A szobrot Ányž Frant és társai prágai műhelyében öntötték.) A haraszti kőből készült talapzat Komáromi Viktor kőfaragó mester munkája. A szobrot 1937. nov. 29-én avatták fel. 1975-76-ban került sor a szobor restaurálására.

Lehár Ferenc szobra

Lehár Ferenc, a világhírű operett szerző 1870. április 30-án született Komáromban. Emil Venkov pozsonyi szobrászművész alkotását, amely karnagyként ábrázolja Lehárt, 1980. június 5-én avatták fel a világhírűvé vált zeneszerzőről elnevezett park közepén. A Lehár-parkot annak, az 1970-es években lebontott házsornak a helyén létesítették, ahol egykor a zeneszerző szülőháza is állt.

További nevezetességeket ide kattintva talál.